2014-es Horvátországi Autópálya díjak

Horvátország autópályáin fizető kapus rendszer van használatban.

Fontosabb szakaszok, 2014-től érvényes új díjai:


 A1 Zágráb (Lucko) - Zadar 121 HRK

A1 Zágráb (Lucko) - Sibenik 154 HRK

A1 Zágráb (Lucko) - Split (Dugopolje lehajtó) 181 HRK

A1 Zágráb (Lucko) - Omis (Blato lehajtó) 193 HRK

A2 Zágráb (Zapresic) - Macelj (Szlovén határ) 42 HRK

A3 Zágráb - Slavonski Brod (A5 autópályáig) 78 HRK

A3 Zágráb - Lipovac (Szerb határ) 121 HRK

A4 Zágráb (Sveta Helena) - Varazdin 26 HRK

A4 Zágráb (Sveta Helena) - Cakovec 33 HRK

A4 Zágráb (Sveta Helena) - Gorican (Letenyei határátkelő) 41 HRK

A3 - A5 Zágráb - Osijek 117 HRK

A1 - A6 Zágráb - Rijeka 69 HRK

A8 - A9 Ucka - Pula 48 HRK

A9 Pula - Umag 37 HRK

Krk híd - 35 HRK

Ucka alagút - 28 HRK

Krk-sziget

http://krk-sziget.webnode.hu/

Krk (olaszul Veglia, ča horvátul Khark) Horvátország és az Adriai-tenger második legnagyobb szigete (Cres után) 405,25 km² területével.
Hossza 38 km, legnagyobb szélessége 13 km, tengerpartjának hossza majdnem 200 km. Lakossága 17 000 fő, ezzel Horvátország legnépesebb szigete a maga 68 településével. A fő megélhetési forrást a földművelés, a szőlészet, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a turizmus jelenti a szigeten lakóknak. A napsütéses órák száma a szigeten: 2500 óra/év.

                                                                         
Fekvése

A sziget az Adriai-tenger északi részén, Fiume közelében a Kvarner-öbölben helyezkedik el. A szárazföldtől a Vinodoli-csatorna és a Velebiti-csatorna választja el. Általában dombos, nagyobb emelkedések csak a déli részein vannak, legmagasabb pontja az Obsova (569 m). Sok kikötőnek is alkalmas öböl teszi változatossá. Nyugati része lankás, míg keleti tájait kevésbé tagolt vidék, meredek, hegyes sziklák, lombos erdők és kevés település jellemzi.
Keleti partja a szárazföld felé néz, déli partja a Cres-sziget irányába. 1980 óta a Krki híd, a világ egyik leghosszabb (1430 méter) betonhídja köti össze a szigetet a szárazfölddel Kraljevica települése mellett.

Történelme

A középkorban a horvát írásbeliség fellegvára volt, mígnem napjainkra az Adria egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává nőtte ki magát. A sziget az időszámítás előtti 10. századtól lakott. Krk első lakói liburni törzsek voltak. A többi horvát sziget történelméhez hasonlóan Krk szigetet is elfoglalta a Római Birodalom. Ők a szigetet Curictának hívták, és ők alapították Curicumot, vagyis a mai Krk várost. A római megszállás alatt - a római polgárháború idején - Krk város öblében vívott tengeri csatát Caesar és Pompeius. A 6. században horvát kézre került Krk. A horvát uralmat velencei, francia, bizánci, osztrák, majd az első és második világháború alatt olasz és német fennhatóság követte. Horvát kézben csak a 6. és a 15. században volt egy kis ideig. Végül a 20. században került vissza Krk sziget az anyaországhoz, Horvátországhoz. A Krk szigeti Baškán találták meg a horvát nyelv legrégebbi írásos emlékét, a Baškai kőtáblát. Az eredeti táblát a zágrábi Horvát Tudományos Akadémiában őrzik. Baškán ennek másolatát tekinthetjük meg.
Krk harcias történelmét leginkább a 12. században az óváros köré épített erődítmény jellegű bástyafalak jellemzik. A kikötőt védelmező ötszögletű bástya a 15. században a velencei uralom alatt épült. Az óvárosba a Kamplin bástya mellett levő városkapun keresztül juthatunk be. A bástya falában a Frangepán-címer maradványait fedezhetjük fel, melyen egy oroszlán kenyeret tép, és egy római sírkőmaradvány tanúskodik a múltról.

Települései
Krk város, Omisalj, Punat, Vbrnik, Baška, Malinska, Njivice, Silo, Porat, Risika, Glavotok, Pinezicici, Kornic


Közlekedés
A közlekedés gerincét a Krki hia-kőolajvezetéket kiszolgálandó tankerkikötő található Omišalj nyugati oldalán.ídon át a sziget közepén húzódó 102-es főút alkotja, amelyről Valbinska kompkikötő felé ágazik le a 104-es főút. Vasútvonala nincsen. Szárazföldi kapcsolatot 1980. július 19-én kapott, az eredetileg Tito névre keresztelt két külön nyílású Kvarner-öböl felett ívelő Krki híd révén. A szigeten Szigeti transzverz néven kerékpáros utat alakítottak ki a legfőbb látnivalókat összekapcsolva. Önálló bicikliút Krk és a 102-es 104-es főutak csomópontja között épült ki, mintegy 10 km-en. Vitorlás- és halászkikötő minden parti településen rendelkezésre áll. Az Adr
A Krk-sziget repülőgéppel is elérhető, hiszen Omišalj mellett nemzetközi reptérrel is rendelkezik.

Idegenforgalma

A Krk Szépítését Szorgalmazó Társaság első okiratának létrehozásával 1897 februárjában indult meg az idegenforgalom. Népszerű üdülőhelyei Omišalj, Njivice, Malinska, Šilo és Baška. Érdemes kirándulni a Biserujka cseppkőbarlangba, a baškai akváriuma, Krk városba vagy a Punattal szemben fekvő apró Košljun-sziget kolostorába.
A sziget északi részén fekvő Omišalj mellett a Rijeka-Riviera Kvarner Airport (RJK) nemzetközi repülőtere könnyíti meg a megközelítés lehetőségét.

forrás: wikipedia.org/wiki/Krk_(sziget)


Olvass tovább: http://krk-sziget.webnode.hu/krk-sziget/